A Bakony kutatásának 40 évét tekinti át a lebilincselően érdekes tudománytörténeti munka. A bevezetőből megtudhatjuk, hogyan is indult útjára a Bakony természeti képe című kutatási program 1962-ben, melynek elindítója Papp Jenő, a gyilkosfürkészek (hártyásszárnyúak) nemzetközileg is elismert szakembere. A következő részben a feltáró munkában résztvevő 341 szakember jelenik fel alfabetikus sorrendben, a bakonyi tevékenységük rövid, kronológikus ismertetésével. Ez után a kutatók szakmai páyafutásának tömör bemutatása következik abban a sorrendben, ahogyan a Bakony kutatásába bekapcsolódtak. Itt a Bakonyra vonatkozó legfontosabb publikációik is megemlítésre kerülnek. A felsorolt kutatók közül összesen 13 (név szerint Ádám László, Bali József, Kutasi Csaba, Medvegy Mihály, Merkl Ottó, Muskovits József, Podlussány Attila, Retezár Imre, Rozner István, Sághy Zsolt, Szalóki Dezső, Szél Győző, Tóth László) végeztek bogarászati gyűjtéseket és publikáltak coleopterológiai tárgyú cikkeket a Bakony faunájáról. A fejezetet záró 138 fekete-fehér fotó a Bakony kutatásának 40 évét eleveníti fel a gyűjtést végző személyek életképszerű bemutatásával. A legendás, körünkből már eltávozott szakemberek közül néhány név a sok közül: Boros Ádám (1900–1973) (botanikus), Janisch Miklós (1922–2002) (herpetológus), Loksa Imre (1923–1992) (zoológus). Az utolsó fejezetben a Bakony kutatásának egy-egy mozzanatát osztják meg az olvasóval Fekete Gábor, Stefanovits Pál, Tóth Sándor, Almádi László, Bali József, Bankovics Attila, Ilosvay György, Veres Márton, Sipos Imre, Rácz István, Szabó István és Takács Béla. A munkát a névmutató zárja.

Szél Győző