Bogaras könyvek

Blogunkkal a bogarakról szóló kiadványokra szeretnénk felhívni látogatóink figyelmét. Elsősorban a bogárgyűjtőket célozzuk meg, akik számára sokszor nem nyilvánvaló, hogy miféle munkákból gyarapíthatják ismeretanyagukat. Emellett természetesen sokan mások, így a természetjárók vagy az állattan vizsgára készülők is haszonnal forgathatják az itt bemutatott bogaras könyveket. Végül nem titkoljuk, hogy a szép könyvek szerelmeseit is szeretnénk tájékoztatni a patinás régiségekről és az újdonságokról egyaránt.

Pár szó

Az alábbi blogot a Magyar Természettudományi Múzeum Bogárgyűjteménye működteti.

Mtmagyar.jpg

A blogban megjelenő összes kép a Magyar Természettudományi Múzeum kizárólagos tulajdona.

A képeket felhasználni, csak az intézmény engedélyével szabad. Kérünk mindenkit, ezt szigorúan tartsuk be!

TOVÁBBI BLOGJAINK:

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

mtmbloglogo.jpg

Utolsó kommentek

Naptár

szeptember 2017
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

Kuthy Dezső: Ordo. Coleoptera. – In: A Magyar Birodalom Állatvilága (Fauna Regni Hungariae). III. Arthropoda. (Insecta. Coleoptera.).

2010.10.08. 09:27 :: szélgyőző

Kuthy Dezső: Ordo. Coleoptera. – In: A Magyar Birodalom Állatvilága (Fauna Regni Hungariae). III. Arthropoda. (Insecta. Coleoptera.).

Kiadás éve, megjelenés helye, oldalszám: 1897, Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, 213 oldal.

Példányszám, beszerezhetőség: A kiadvány mára elfogyott, antikváriumokban nagyon ritkán előkerül. Ára állapottól függően 1000 és 5000 Ft között mozog


Horváth Géza(1847-1937), a poloskák világhírű kutatójának javaslatára 1893-ban kezdődött meg a monumentális könyvsorozat, „A Magyar Birodalom állatvilága (Fauna Regni Hungariae)” megírása. A 961 oldalon, összesen 20.573 faj leírását közlő munka minden olyan állatfajt felsorol és röviden jellemez, amelyet az akkori magyar állam területén megfigyeltek. A latin és magyar nyelvű, nagy lélegzetű, számos szerző által írt mű megjelentetését eredetileg a millenniumi ünnepségre (1896) tervezték, azonban a rendelkezésre álló néhány év nem bizonyult elegendőnek a befejezéshez. Kiderült ugyanis, hogy számos állatcsoport olyan kevéssé ismert, hogy magyarországi fajlistájuk összeállításához még hosszú évek kutatása szükséges. Ilyen módon összesen 25 év kellett a faunasorozat befejezéséhez. Az 1918-ra elkészült mű azonban hosszú évtizedekre meghatározta a magyar állattani kutatások irányát, és mind a mai napig alapját képezi a Magyarország állatvilágával foglalkozó kutatásoknak.

A Magyar Birodalom Állatvilága című munkában az áttekinthetőség kedvéért nyolc körzetre osztották a századforduló Magyarországát: I. Regio Centralis, II. R. Pannonica, III. R. Septentrionali-occidentalis, IV. R. Septentrionali-orientalis, V. R. Transylvanica, VI. R. Banatica, VII. R. Croatica, VIII. R. Adriatica. Az egyes bogárfajok lelőhelyeinek fölsorolása mindig a római számok sorrendjében történik. Minden állatcsoportot (osztályt vagy rendet) rövid állatföldrajzi vázlat előz meg magyar és latin nyelven, a magyar faunára vonatkozó irodalmi áttekintéssel együtt. Egyúttal többnyire az állatcsoport magyarországi kutatásának történetét is ismertetik. Ezt a részt az állatcsoport minden egyes fajának tömör, latin nyelvű jellemzése követi az akkor ismert lelőhelyek fölsorolásával.

Kuthy Dezső (1844–1917) eredetileg jogásznak tanult, de orvosa tanácsára súlyos tüdőbaja miatt felhagyott a jogi pályával, és a szabad természetben űzhető foglalatosság után nézett. Bogarak gyűjtésébe fogott, ami előbb szórakoztató időtöltése, később szakmája lett. A Magyar Nemzeti Múzeum Bogárgyűjteményében Frivaldszky János mellett segédőr (1894–1897), majd nyugdíjba vonulásáig az egyenesszárnyúak (Orthoptera) gyűjteményét gondozta (1897–1914). Utolsó éveiben a szakmától visszavonultan élt.

Kuthy Dezső elsősorban Budapesten és tágabb környékén, például Pécelen és Isaszegen gyűjtött bogarakat, de sok anyaga származik az Alföldről, főként Békés és Csongrád vármegyéből, valamint az Arad vármegyei hegyvidékről és a Szerémségből is. Nem a tömeganyag megszerzésére törekedett, hanem speciális gyűjtőmódszereivel ritkaságokra vadászott. Több, a tudományra nézve új faj felfedezése mellett igen sok fajt ő gyűjtött először a Kárpát-medencében. 1894-ben magángyűjteményének zöme vásárlás révén Kolozsvárra, az Erdélyi Nemzeti Múzeum tulajdonába került, amíg a budapesti Állattárnak mintegy 4000 bogárpéldány jutott. Legjelentősebb munkája a Magyar Birodalom Állatvilága (Fauna Regni Hungariae) sorozatban a Kárpát-medence bogárfaunájának faunisztikai alapvetése. A 214 oldalas munka összesen 72 bogárcsaládot, 1222 génuszt és 6043 fajt ölel fel, ez a fajszám mintegy 60 százaléka a ma ismert Kárpát-medencei fajoknak. Művének gerincét a fajok rendszertani sorrendben való felsorolása adja.

Szél Győző és Korsós Zoltán

Szólj hozzá!

Címkék: sz:Szél Győző

A bejegyzés trackback címe:

http://bogaraskonyvek.blog.hu/api/trackback/id/tr832355703

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.