Bogaras könyvek

Blogunkkal a bogarakról szóló kiadványokra szeretnénk felhívni látogatóink figyelmét. Elsősorban a bogárgyűjtőket célozzuk meg, akik számára sokszor nem nyilvánvaló, hogy miféle munkákból gyarapíthatják ismeretanyagukat. Emellett természetesen sokan mások, így a természetjárók vagy az állattan vizsgára készülők is haszonnal forgathatják az itt bemutatott bogaras könyveket. Végül nem titkoljuk, hogy a szép könyvek szerelmeseit is szeretnénk tájékoztatni a patinás régiségekről és az újdonságokról egyaránt.

Pár szó

Az alábbi blogot a Magyar Természettudományi Múzeum Bogárgyűjteménye működteti.

Mtmagyar.jpg

A blogban megjelenő összes kép a Magyar Természettudományi Múzeum kizárólagos tulajdona.

A képeket felhasználni, csak az intézmény engedélyével szabad. Kérünk mindenkit, ezt szigorúan tartsuk be!

TOVÁBBI BLOGJAINK:

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

mtmbloglogo.jpg

Utolsó kommentek

Naptár

szeptember 2017
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

Soós Lajos: Négy évtized a múzeum körút mentén

2012.10.03. 14:56 :: szélgyőző

Soós Lajos: Négy évtized a múzeum körút mentén. Életképek a Pesti egyetemről és a Magyar Nemzeti Múzeumról a XIX. század fordulóján. Soosiana (II. Supplementum), Pápa, 169 pp.

Nagy_evtized_a_muzeum_korut_menten_belyegkep.jpgValódi tudománytörténeti kincset tart a kezében az olvasó, melynek létezéséről csak a vájtfülű muzeológus és tudománytörténész tudott, hiszen a különleges műnek csak pár xeroxozott példányát őrzik az Állattár könyvtárában. Soós Lajos (1879-1972) magántanár, muzeológus, akadémikus, a puhatestűek kutatója Tasnádi Kubacska András múzeumigazgató kérésére remek tollal, lebilincselő anekdótákat mesélve vetette papírra soproni diákéveit és a Magyar Nemzeti Múzeum Állattárának négy évtizedét a 20. század elejétől. Ebben az időszakban Soós Lajos többek között Bíró Lajos, Csiki Ernő, Herman Ottó, Horváth Géza, Kertész Kálmán, Méhely Lajos, Mocsáry Sándor munkatársa volt, hogy csak a legismertebb neveket említsük.

Soos003.jpg

A ma már csak állatgyűjtésük és munkáik révén ismert patinás nevek mögött álló, régen eltávozott személyek napi tevékenységéről, szokásairól, emberi habitusáról lebben föl a fátyol, mely a mai generáció számára úgyszólván ismeretlen. De megelevenedik a önéletrajzi kötetben a 20. század első évtizedének Budapestje és az akkori napi politika is. Csorba László szavai szerint nem száraz tudományos beszámolót vesz kezébe az olvasó. E könyv minden oldala egy darab lenyűgöző magyar történelem.

Ízelítőül álljon itt néhány sor Soós Lajos tollából Bíró Lajosról.

Biro006.jpgA Nemzeti Múzeum tiszteletbeli őre volt Bíró Lajos, a híres Új-Guinea utazó. Nem volt beosztva egyik osztályba sem, de általában úgy tekintették, mint az állattár egyik tisztviselőjét, egy időben azonban huzamosan a néprajzi tárban dolgozott, rendezve és katalogizálva nagy értékű új-guineai gyűjtésének anyagát. Mikor azzal végzett, azután már állandóan az állattárban dolgozott, a hártyásszárnyú rovarok (Hymenoptera) valamelyik csoportjával foglalkozva. Rendkívül érdekes, eredeti egyéniség. Afféle kurtalábú színmagyar, fajának sok erényével és egy s más fogyatékosságával. Nagyon szellemes, eredeti észjárású, írni tudó, de az írástól rettegő ember volt. Feje köré egész anekdotakör fonódott, ezekből néhányat mutatóba majd elmondok. Minden elképzelést fölülmúlóan szorgalmas, és fáradhatatlanul tevékeny, evésről és alvásról megfeledkező ember, ha valami megragadta fantáziáját és felkeltette munkakedvét, és idejét tunya piszmogással eltöltő semmittevő, ilyennek hiányában. Semmiféle hivatalos idő korlátai közé be nem törhető vadember, aki tartja ugyan hivatalos idejét, ha éppen kedve tartja, de ha másra szottyan kedve, akkor azt csinálja, a hivatal miatta akár össze is dőlhet. Akkor és oda megy, ahová kedve éppen tartja. Maga mondta, hogy időérzéke egyáltalán nincs. Mikor, hol, mennyi ideig tartózkodott, sejtelme sem volt róla. Neki, mondotta, tökéletesen mindegy volt, hogy hét napig vagy hét évig volt Új-Guineában. Jóformán csak akkor tudta meg, hogy közel hét évig volt oda, amikor visszajött. Amatőr volt mint zoológus és mint ethnográfus egyaránt, de kiváló gyűjtő és remek megfigyelő. Mikor és hogyan terelődött figyelme a zoológia felé, nem tudom, csak sejtem.

szerző: Szél Győző

Szólj hozzá!

Címkék: sz:Szél Győző

A bejegyzés trackback címe:

http://bogaraskonyvek.blog.hu/api/trackback/id/tr634817901

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.