Atlas druhov európskeho vyznamu pre územia Natura 2000 na Slovensku (2011). The Atlas of Species of European Interest for Natura 2000 Sites in Slovakia (2011). Slovenské múzeum ochrany prírody a jaskyniarstva, Liptovsky Mikulas, 520 pp.

A védett, fokozottan védett valamint vöröskönyves állat- és növényfajok mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az Európai Közösség szempontjából fontos ún. Natura 2000 jelölőfajok. A Natura 2000 területek kijelölésének törvényi alapjai az 1979-ben elfogadott Madárvédelmi Irányelven (Birds Directive), illetve az 1992-ben életbe lépett Élőhelyvédelmi Irányelven (Habitats Directive) nyugszik. A „jelölőfaj” kifejezés valójában egy-egy biogeográfiai régiói védendő élőhelyeit leginkább jellemző, sokszor ritka esetleg veszélyeztetett fajait jelenti, melyek populációinak fenntartására az adott ország felelősséget vállalt.

Jelen munka a Liptószentmiklósi (Liptovsky Mikulás) Szlovák Természetvédelmi és Barlangászati Múzeum reprezentatív kiadványa, mely az Európai Unió támogatásával készült. Az 520 oldalas, kétnyelvű, szlovák és angol nyelven kiadott kötet a benne bemutatott 90 növény, illetve 129 állatfaj színes illusztrációi mellett számos élőhelyfotót is tartalmaz. A szöveg és az ábrák terjedelme minden bemutatott faj esetében 2 oldal, ez a szerkesztői elv nagyban megkönnyíti a könyv használatát. A fajok egy-egy rendszertani csoporton belül a tudományos (latin) nevek rendszertani sorrendjében követik egymást. Minden fajról található jó minőségű színes habitusábra, többnyire fotó, de olykor egyéb részletek is bemutatásra kerülnek, így a lepkék esetében a hernyókról láthatunk képet. A szlovák és/vagy az európai elterjedést térképvázlat mutatja. A fajokról írt fejezetek a tudományos név és szinonímái, a rendszertani besorolás valamint a veszélyeztetettségi kategória feltüntetése után a következő részekre tagolódnak: alaktani leírás, életmód-élőhely, világelterjedés, szlovákiai elterjedés, veszélyeztető tényezők, egyéb érdekességek. A nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) esetében pédául az utolsó részből megtudhatjuk, hogy a hímek rágójának mérete alapján az utóbbi időben két alfajt különítenek el.

Bizonyos, hogy e sokszerzős kiadvány a magyar olvasóköközönség érdeklődésére is számott tarthat, hiszen a benne szereplő növények és állatok zöme nemcsak tagja hazánk faunájának, hanem szintén Natura 2000 jelölőfaj, emellett védett-fokozottan védett, illetve a magyarországi Vörös Könyvben szereplő élőlényekről van szó.
Összesen 20 Natura 2000 bogárfaj szerepel a szlovák munkában, éppen annyi mint a hazai, megegyező státuszú fajok száma. Ez persze nem jelent tökéletes átfedést, ugyanis négy hegyvidéki faj (Boros schneideri, Phryganophilus ruficollis, Pseudogaurotina excellens, Stephanopachys substriatus) hiányzik a magyar faunából. A magyar fajlistában viszont 4 olyan faj található, mely a szlovák jegyzékben nem lelhető föl: Carabus hampei, Duvalius gebhardti, Dorcadion fulvum cervae és Pilemia tigrina. A szlovák és a magyar lista közötti eltérés részben abból ered, hogy Magyarország teljes egészében a Pannon Biogeográfiai Régióhoz tartozik, míg Szlovákia a Kárpátok révén az alpesi régiónak is része. Az eltérés további forrása, hogy a Gebhardt-vakfutrinka (Duvalius gebhardti), illetve a pusztai gyalogcincér (Dorcadion fulvum cervae) a magyar fauna bennszülött (endemikus) faja, illetve alfaja, vagyis Magyarországon kívül sehol máshol nem fordulnak elő.

A jelen kiadványt nem árusítják, így nehezen beszerezhető. A világhálón sem szerepel, így joggal feltételezhető, hogy a szlovák természetvédelem csupán reprezentatív célokra, „házi használatára” szánta. A kétnyelvűség éppúgy az EU-s támogatás feltétele volt, mint az árusítás tilalma.

Szerző: Szél Győző