Bogaras könyvek

Blogunkkal a bogarakról szóló kiadványokra szeretnénk felhívni látogatóink figyelmét. Elsősorban a bogárgyűjtőket célozzuk meg, akik számára sokszor nem nyilvánvaló, hogy miféle munkákból gyarapíthatják ismeretanyagukat. Emellett természetesen sokan mások, így a természetjárók vagy az állattan vizsgára készülők is haszonnal forgathatják az itt bemutatott bogaras könyveket. Végül nem titkoljuk, hogy a szép könyvek szerelmeseit is szeretnénk tájékoztatni a patinás régiségekről és az újdonságokról egyaránt.

Pár szó

Az alábbi blogot a Magyar Természettudományi Múzeum Bogárgyűjteménye működteti.01_mtm_logo_color_allo_smaill.jpg

A blogban megjelenő összes kép a Magyar Természettudományi Múzeum kizárólagos tulajdona.

A képeket felhasználni, csak az intézmény engedélyével szabad. Kérünk mindenkit, ezt szigorúan tartsuk be!

TOVÁBBI BLOGJAINK:

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

mtmbloglogo.jpg

Utolsó kommentek

Címkék

Abafi-Aigner Lajos (1) Ádám László (1) bakony (2) Bálint Zsolt (1) barazília (1) Bíró Lajos (1) bogárfauna (1) carabidae (1) carabus (2) cerambycidae (1) cincerek (1) cincérfélék (1) csíboralkatúak (1) Csiby Mihály (1) Csiki Ernő (2) Daday Jenő (1) die käfer mitteleuropas (1) Endrődi Sebő (1) fauna hungariae (3) Fauna Regni Hungariae (1) Faunistica (1) folia heyrovskyana (1) Fragmenta (1) Frivaldszky Imre (1) Gozmány László (1) Gubányi András (1) gyászbogár (1) Hangay György (1) határozó (1) holyvafélék (1) Horváth Géza (1) Hungarica (1) hydraenidae (1) hydrophiloidea családsorozat (1) käferfauna (1) kárpát medence bogárfaunája (2) Kaszab Zoltán (2) Keve Gyula (1) könyv (1) közép európa rovarainak színes atlasza (1) kutatás (2) Kuthy Dezső (1) lamellicornia (1) lemezescsápú bogarak (1) levélbogarak (1) levélbogarak–chrysomelidae (1) magyarorszag allatvilaga (1) magyarország állatvilága (1) magyar rovartani társaság (1) Magyar Természettudományi Múzeum (5) Medvegy MIhály (1) Méhely Lajos (1) Merkl Ottó (2) Mészáros Ferenc (1) Mocsáry Sándor (1) monográfiák (1) palpicornia (1) Pál János (1) Papp László (1) Paszlavszky József (1) Pável János (1) r.könyvismertetések száma (1) Retezár Imre (1) rovargyűjtés (1) rovarok között (1) Rovartani Lapok (1) sár józsef (1) Sas-hegy (1) staphylinoidea családsorozat (2) Szél Győző (1) tenebrionidae (1) természetvédelem (1) Trianon (1) Új-Guinea (1) Vásárhelyi Tamás (1) Vig Károly (2) vízibogarak (1) Yves Bousquet (1) Címkefelhő

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Hangay György: a bogarak bolygója

2018.01.25. 13:32 :: szélgyőző

Megszokhattuk, hogy mostanában Hangay Györgytől úgyszólván évente jelennek meg olyan összegző, csaknem a teljes élet tapasztalatát magukba sűrítő kötetek, amelyekből akár egy is becsületére válna bárkinek.

 

 

 

 

 

 

 

 

Színpompás díszbogarak Thaiföldről

A Túl horizonton (2014), A természettudomány úttörői (2015) és a jelen írás tárgyát képező A bogarak bolygója (2017) egytől egyik ilyenek, hogy csak az utóbbi évek magyar nyelven íródott termését vegyük vizsgálódásunk tárgyává.

A kívülálló olvasó biztosan zavarba jön, ha e három, meglehetősen különböző munka alapján szeretne képet alkotni a szerzőről. Hangay György ugyanis kétségtelenül világutazó, aki nemcsak a Kárpátokat barangolta be keresztül-kasul ifjú korában, hanem később a Föld egzotikus tájait is. Ezzel nem mondtunk sokat, ezért gyorsan hozzáfűzzük, hogy utazásainak, felfedező- és gyűjtőútjainak puszta felsorolása is oldalakra rúg. Hogy tudománytörténész-e? Egészen bizonyosan az, ezt írásai tanúsítják többek között Bíró Lajosról, Fenichel Sámuelről, Bornemissza Györgyről és még sok más rovarász kutatóról.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

De a legékesebb bizonyíték erre az Arisztotelésztől napjainkig alcímet viselő remekműve, A természettudomány úttörői, melyben sok más kiválóság mellett Buffon, Linné, Humboldt, Darwin, Reitter életműve bontakozik ki és elevenedik föl röviden, ám annál gazdagabb színekben. Ez utóbbit szó szerint értsük, ugyanis számos ritka és vagyont érő kötet színes ábráiba nyerhetünk betekintést a könyv olvasáskor. Megkockáztatjuk, hogy a szerző a szép és becses szakkönyvek szerelmese is egyben. Mindezen sokoldalúság mellett (melyet ezen a helyen csak érintőlegesen tárgyalhatunk) Hangay György legfőképpen és elsősorban a bogarak kutatója, vérbeli bogarász és gyűjtő. És ezzel rátérhetünk a néhány hónapja megjelent bogaras könyvre. 

Talán ez sem más, mint elődei, az útleírások és a tudománytörténeti alkotások. Csakhogy most a bogarak birodalmában kalandozunk, kezdve a bogárkövületekkel, a bogáranatómiával, az életmóddal a rendszertanon át a bogarászat számos jeles külhoni és hazai képviselőjéig. Gyönyörű, színes bogárfotók zárják a kötetet, melyek a rovarokért nem különösen rajongókat is bámulatra késztetik.

A bogaras könyv egyik legfőbb sajátossága a személyes hang, mely az első soroktól jelen van, és megragadja az olvasót. Nehéz ellenállni a csábításnak, hogy egy szuszra végig ne olvassuk az egész művet, jóllehet az egyes fejezetek önálló műveknek is tekinthetők. Ha mondjuk valaki csupán a rendszerezés történetére, a rendszert megalkotó tudósokra kíváncsi, nem szükséges az elejéről kezdenie az olvasást, hanem azonnal fölütheti a 71. oldalt, ahol Arisztotelész szomorú arca tekint ránk. (E sorok írója nem emlékszik rá, hogy korábban látott volna képet a világ akkori természettudományos és humán ismeretanyagát rendszerező-összegző, majd csaknem 2000 évig tévedhetetlennek vélt enciklopédikus tudósról.)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Arisztotelész és Albertus Magnus

Éppúgy teljesen önálló rész a rovarvilág egyik leginkább lebilincselő jelensége, a Bates-, illetve a Müller-féle mimikri bemutatása. És ha Bates-mimikri, nem lehet említés nélkül hagyni a névadó tudóst sem, aki 1848-ban dél-amerikai expedícióra indult hírneves társával, Wallace-szal, hogy azután évekkel később külön folytassák vakmerő útjukat. Míg Wallace értékes anyaga odalett egy hajószerencsétlenség során, Bates lélegzetelállító fordulatokban sem szűkölködő kalandos útjának mesés állat- és rovarzsákmány lett a jutalma a 11 éves brazíliai tartózkodás eredményeképpen. Szinte hihetetlen, hogy gyűjtése során 8000 tudományra új faj került elő. A regényszerűen izgalmas útleírás, az apró részletek sokasága egy pillanatra sem hagyja lankadni az olvasó figyelmét. Más szerző valószínűleg megelégedett volna egy néhány soros, elnagyolt ismertetővel valamelyik lexikonból a két tudósról, Bates-ről és Wallace-ról, de Hangay György bogaras könyvében nincs helye az ilyen olcsó megoldásoknak. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Henry Walter Bates

A mérges bogarakról szóló rész középpontjában természetesen a kőrisbogár és a belőle készült porok, tapaszok állnak, de fölvillan benne a hírhedt-híres Paracelsus valamint a pszichopata De Sade márki portréja is. (Érdekesség, hogy Issekutz Béla gyógyszerkönyvének 1958-as kiadásaiban a kőrisbogárpor még megjelent a hivatalos gyógyszerek között, néhány évtizede pedig hátborzongató mérgezéses esetről adott hírt a Zsaru Magazin: Szeremlén egy férfi egy korsó sörért fogadásból megevett néhány kőrisbogarat, aztán néhány nap múlva meghalt vesekárosodásban.)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A kőrisbogár és Paracelsus a Bogarak élete c. fejezetből

A Molnár Gábor és a repülő ruhakefe címet viselő alfejezet a bogarászok és nem bogarászok számára egyaránt érdekes. A „ruhakefe” a Föld legnagyobb bogarának, az óriáscincérnek tréfás beceneve, mely Molnár Gábortól, a korán megvakult, hírneves írótól ered. A hatalmas cincérfajt a tudomány számára a svéd természettudós, Linné írta le töredék testrészek alapján 1758-ban. A latin név (Titanus giganteus) mindkét tagja a nagy méretre utaló kifejezés. Jó száz évnek kellett eltelnie, míg egész példányok is előkerültek egy Dél-Amerikában élő hatalmas hal, az arapaima gyomrából, és elképesztő áron vándoroltak az európai gyűjtők birtokába, még a sérült példányok is. Az első szerencsés megtaláló állítólag egy holland orchideavadász volt, aki meg is gazdagodott az általa fogott cincérekből, így szögre akaszthatta korábbi tudományát. Nemrég derült ki, hogy a Magyar Természettudományi Múzeumban őrzött egyik (teljesen ép, közel 14 cm hosszúságú) óriáscincért Molnár Gábor gyűjtötte 1930-ban. 

A Bogarak bolygója című könyv utolsó és talán legérdekesebb fejezete Endrődy-Younga Sebestyénről (1934–1999) szól. Az entomológusi pályafutását a Természettudományi Múzeum Bogárgyűjteményében kezdő „Kis Sebő” Kaszab Zoltán kollégájaként már kezdetben is nagy jártasságról tett bizonyságot a gyűjtés, preparálás és fajismeret terén. Ez nem is annyira meglepő, hiszen a nemzetközi hírű bogárkutatónak, Endrődi Sebőnek volt a fia. Néhány év után Magyarországot elhagyva Afrikában kötött ki, ahol először a Ghánai Tudományos Akadémia egyik állomásán, később a gyapotkártevők növényvédelmi szakembereként szintén Ghánában dolgozott. A szerződések lejárta után családjával együtt a dél-afrikai Pretoriában telepedett le végképp, ahol elhivatottságának megfelelő állásba került: ő lett a Transvaal Múzeum Bogárgyűjteményének vezetője. Első számú kutatási területét eközben az afrikai gyászbogarak kimeríthetetlenül gazdag világa képezte.

Szivárványos szarvasbogár (Phalacrognathus muelleri) Ausztráliából

Miközben Hangay György őszinteségében megkapó sorait olvassuk korán elhunyt pályatársáról és talán legjobb barátjáról, kibontakozik előttünk a bogarász szakma szépsége, és általában a természetkutató zoológus életének értelme. Sebő egy darab szalonnával és hatalmas kenyérrel a hátizsákjában vágott neki a hófödte Fogarasi-havasoknak, hogy 10–12 napos, embert próbáló, de a rá jellemző szakszerűséggel végrehajtott gyűjtés után tökéletes keresztmetszetét adja a bejárt terület bogárfaunájának. A könyv szerzője évekkel később, hasonló felszereléssel megtette ugyanezt az utat, de gyűjtött Sebővel Ausztrália fehér foltnak számító sivatagos területein, bozótosaiban és esőerdeiben. A fejezet csúcspontja, amikor Sebő ausztráliai látogatásának lezárásaképpen betért a Dél-ausztráliai Múzeum bogárgyűjteményébe, ahol ebédidő lévén egy kezdő asszisztenst talált a felkeresni kívánt kolléga szobájában. A fiatal hölgy előtt több száz bogár várt szétosztásra, de a feladat túlságosan nehéznek bizonyult számára. Míg az ebédszünetben kiszaladt a büfébe, Sebő unaloműzésként nemcsak szétosztotta, hanem zömében fajra meg is határozta a bogarakat. Ilyenre nemigen volt még példa a múzeum életében…

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hangay György és Szemadám György a legutóbbi ausztrál bogarászexpedíció anyagát válogatják és csomagolják (fotó: Kovács Zsolt)

 

Bár Hangay György bogaras könyve nem tankönyv, mégis minden tankönyvírónak tanulságul szolgálhat az érdekes fotók sokasága, a figyelemfelkeltő rövid címek, a jó tagolás, a mértéktartó arányérzék. Így aztán az is bátran nekifoghat a könyvnek, akinek nem eltökélt célja, hogy egyszer majd szakképzett bogarász váljék belőle. Maga a szerző is ismeretterjesztő munkának szánta művét, vagyis szeretné bővíteni az olvasó ismereteit. Mint a könyv végén található irodalomjegyzék is bizonyítja, valójában szakkönyvről van szó, melynek megállapításai, adatai tudományos munkákon alapulnak. Csak az igazán jó és tartalmas munkákra jellemző sajátosság, hogy Hangay György könyve nem pusztán egyetlen olvasói réteget céloz meg. Míg a kezdők és kívülállók számára a bogarakról szóló alapismeretek valamint az érdekes képek és történetek állhatnak az érdeklődés középpontjában, a „haladóknak” és a szakmabelieknek inkább a magyar nyelven egyáltalán nem hozzáférhető adalékok és nem utolsó sorban a jól ismert szakemberek, pályatársak egyéni hangvételű jellemzése szolgál újdonságokkal.

 

Namíbiai gyászbogarak (Onymacris rugatipennis)

A kötetet jó szívvel ajánljuk a természetszerető, a rovartan iránt fogékony közönségnek, de azoknak is, akiket érdekel a természettudományos kutatások története. Szinte biztos, hogy a Hangay György könyveit olvasók széles tábora éppoly szeretettel fogadja majd ezt az művet, mint az elődeit.

Szél Győző

Szólj hozzá!

Címkék: sz:Szél Győző

Előmoderáció a blogunkon

2018.01.25. 13:11 :: bogarász

"Az Alkotmánybíróság szerdán nyilvánosságra hozta határozatát, amely szerint a honlapján kommentek közzétételét lehetővé tevő tartalomszolgáltató akkor is felelősséggel tartozik a mások jogait sértő kommentek miatt, ha nem is volt tudomása a jogsértő tartalomról, de még akkor is, ha a sértett kívánságára azt azonnal el is távolította."

forrás: http://www.kreativ.hu/interaktiv/

Ezért kérlek benneteket, hogy fogadjátok el, mától blogunkban a kommentezéshezhez előmoderációt kell rendelnünk. De szeretném leszögezni, hogy továbbra is várjuk a kommenteket, és a megfelelő tartalmakat szűrés után azonnal láthatóvá fogjuk tenni.

Megértéseteket köszönjük,

György Zoltán (szerkesztő)

Szólj hozzá!

Kézdy Pál és Tóth Zoltán: Természetvédelem és kutatás a budai Sas-hegyen.

2014.01.28. 15:05 :: bogarász

Kézdy Pál és Tóth Zoltán (szerk.) 2012: Természetvédelem és kutatás a budai Sas-hegyen. Tanulmánygyűjtemény. Rosalia 8. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 591 pp.

Sas_hegy_kötet_borító_200.jpgA Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága által 2006-ban elindított tanulmánykötetek nyolcadik tagja a főváros viszonylag kis kiterjedésű, növény- és állatvilágát tekintve azonban igen gazdag és különleges jelentőségű részével, a Sas-heggyel foglalkozik. Ez a XI. és XII. kerületben fekvő, nagyjából 30 hektár kiterjedésű vidék, mely a Gellért-hegyhez hasonlóan városrész és természetföldrajzi egység is egyben, már legalább 150 év óta vonzza a botanikusokat és a zoológusokat, az utóbbi fél évszázadban pedig a természetvédelem is aktív szerepet játszik sorsának alakulásában.

Szólj hozzá!

Címkék: sz:Szél Győző Sas-hegy

Szlovákia Natura 2000 jelölőfajainak atlasza (2011)

2012.11.21. 15:05 :: szélgyőző

Atlas druhov európskeho vyznamu pre územia Natura 2000 na Slovensku (2011). The Atlas of Species of European Interest for Natura 2000 Sites in Slovakia (2011). Slovenské múzeum ochrany prírody a jaskyniarstva, Liptovsky Mikulas, 520 pp.

Natura2000_slovak005_index.jpgA védett, fokozottan védett valamint vöröskönyves állat- és növényfajok mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az Európai Közösség szempontjából fontos ún. Natura 2000 jelölőfajok. A Natura 2000 területek kijelölésének törvényi alapjai az 1979-ben elfogadott Madárvédelmi Irányelven (Birds Directive), illetve az 1992-ben életbe lépett Élőhelyvédelmi Irányelven (Habitats Directive) nyugszik. A „jelölőfaj” kifejezés valójában egy-egy biogeográfiai régiói védendő élőhelyeit leginkább jellemző, sokszor ritka esetleg veszélyeztetett fajait jelenti, melyek populációinak fenntartására az adott ország felelősséget vállalt.

Szólj hozzá!

Címkék: természetvédelem kárpát medence bogárfaunája sz:Szél Győző

Folia Heyrovskyana, Serie B, Icones Insectorum Europae Centralis, 2005 Jan Ruzicka: Áldögbogárfélék (Agyrtidae), dögbogárfélék (Silphidae)

2012.10.25. 14:16 :: szélgyőző

Folia Heyrovskyana, Serie B, Icones Insectorum Europae Centralis, 2005 Jan Ruzicka: Áldögbogárfélék (Agyrtidae), dögbogárfélék (Silphidae) Vit Kabourek, Zlín, 9 pp.

Megjegyzés: kötet Vít Kabourektől megrendelhető, és a prágai valamint a pozsonyi rovarbörzéken megvásárolható. Ára 3000 Ft.

Folia_Heyrovskyana_Silphidae_index.jpgAz „Icones Insectorum Europae Centralis” (Közép-Európa rovarainak színes atlasza) sorozat harmadik tagja az áldögbogarakat (Agyrtidae) és a dögbogarakat (Silphidae) mutatja be. Összesen 12 genusz 29 faja található benne. Az ábrák száma valamivel több, 36. A korábbi munkákban a két csoport egységesen dögbogarak néven szerepel. Az áldögbogarak bomló növényi és állati maradványokkal táplálkoznak, hazánkban jelenleg mindössze négy fajukat tartják számon. A dögbogarak jóval ismertebb csoportjába 22 hazai faj tartozik, melyek a holyvaalkatúak (Staphylinoidea) családsorozat legnagyobb méretű és egyben legfeltűnőbb tagjai. A temetőbogarak alcsaládjának (Nicrophorinae) képviselői a szárnyfedő és a potroh megfelelő részének összedörzsölésével cirpelő hangot adnak, melynek főként az ivadékgondozásban van jelentősége.

Szólj hozzá!

Címkék: sz:Szél Győző

süti beállítások módosítása