Bogaras könyvek

Blogunkkal a bogarakról szóló kiadványokra szeretnénk felhívni látogatóink figyelmét. Elsősorban a bogárgyűjtőket célozzuk meg, akik számára sokszor nem nyilvánvaló, hogy miféle munkákból gyarapíthatják ismeretanyagukat. Emellett természetesen sokan mások, így a természetjárók vagy az állattan vizsgára készülők is haszonnal forgathatják az itt bemutatott bogaras könyveket. Végül nem titkoljuk, hogy a szép könyvek szerelmeseit is szeretnénk tájékoztatni a patinás régiségekről és az újdonságokról egyaránt.

Pár szó

Az alábbi blogot a Magyar Természettudományi Múzeum Bogárgyűjteménye működteti.

Mtmagyar.jpg

A blogban megjelenő összes kép a Magyar Természettudományi Múzeum kizárólagos tulajdona.

A képeket felhasználni, csak az intézmény engedélyével szabad. Kérünk mindenkit, ezt szigorúan tartsuk be!

TOVÁBBI BLOGJAINK:

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

mtmbloglogo.jpg

Utolsó kommentek

Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Löbl, I. and Smetana, A. (editors) (2003): Catalogue of Palaearctic Coleoptera. Volume 1. Archostemata - Myxophaga - Adephaga.

2010.09.10. 16:59 :: szélgyőző

Löbl, I. and Smetana, A. (editors) (2003): Catalogue of Palaearctic Coleoptera. Volume 1. Archostemata - Myxophaga - Adephaga. Stenstrup, Denmark, Apollo Books, 819 pp. ISBN 87-88757-73-0

A 20. század végén és századunk elején a faunalisták és katalógusok korát éljük. Nem véletlenül, hiszen fel akarjuk térképezni bolygónk élővilágát, tanulmányozzuk és monitorozzuk a természetes és az antropogén élőhelyek biodiverzitását, ami megköveteli a fajok és egyéb rendszertani csoportok egyértelmű megnevezését. A felhalmozódott szinonímatömeg, a tudományos neveket idéző publikációk eltérő felfogása számos zavar forrása lehet. Egy idő után szinte parancsoló szükséglet az aktuálisan érvényes taxonok neveinek közlése, olyan referenciaművek megírása, melyekhez évtizedekig visszanyúlhat az adott csoporttal foglalkozó hivatásos és amatőr zoológus.

A nyolckötetesre tervezett palearktikus bogárkatalógus szerzőit munkájukban az alábbi három fő cél vezérelte. 1. A palearktikus állatbirodalom területén honos, 2000 január 1-éig leírt bogártaxonok jelenleg használatos érvényes neveinek és szinonímáinak megadása a leírás évszámával együtt, figyelembe véve az eredeti közleményben alkalmazott betűzést. 2. A palearktikus genusz-és fajcsoportok leírását tartalmazó elsődleges irodalom teljes körű felsorolása. 3. A palearktikus fajok és alfajok elterjedési területének országonkénti megadása. Nem foglalkoznak a szerzők kihalt taxonokkal, a Zoológiai Nevezéktan Nemzetközi Kódexe által elvetett nevekkel, a helytelen betűzésen, a téves meghatározáson alapuló nevekkel valamint a típuskijelölés nélküli leírásokkal (nomina nuda) sem. Úgyszintén nem szerepelnek a kötetben alfaj alatti kategóriák, mint "morfa", "náció", "aberráció", stb.

A Löbl-Smetana féle palearktikus bogárkatalógus elődje részben az 1868 és 1874 között megjelent Gemminger & Harold’s Catalogus Coleopterorum, mely az akkoriban ismert bogarak világkatalógusa volt. Ezt követte a ma is használatos két alapmű, a Winkler-féle palearktikus (1924-1932), illetve a sokkal részletesebb Junk & Schenkling-féle (1910-1940) világkatalógus. Az utóbbi szerkesztésében és összeállításában oroszlánrészt vállalt Csiki Ernő (1875-1954), a Magyar Természettudományi Múzeum hajdani főigazgatója, aki többek között megírta a futóbogarakról szóló 2554 oldalra rúgó részt. Az említett munkák után ilyen jellegű, nagy ívű alapvetés hosszú ideig nem született, jóllehet a Winkler és a Junk & Schenkling katalógusok felett jócskán eljárt az idő. 1995-ben jelent meg Kryzhanovskij, O.L. & al.: A Checklist of the Ground-Beetles of Russia and Adjacent Lands (Insecta, Coleoptera, Carabidae) valamint 1998-ban Lorenz, W.: Systematic List of Extant Ground Beetles of the World (Insecta Coleoptera "Geadephaga": Trachypachidae and Carabidae incl. Paussinae, Cicindelinae, Rhysodinae) című munkái, amelyek modern szemléletükkel alapul szolgálhattak a jelen katalóguskötet megírásához.

A 2003 nyarán napvilágot látott palearktikus katalógus első kötetében a bogarak négy alrendjéből az első három (Archostemata, Myxophaga, Adephaga) kapott helyet. Az ide tartozó 16 bogárcsalád zöme a kisebb, kevéssé ismert csoportok közé tartozik, sokuknak nincs is magyar elnevezése. Az ismertebb családok, mint a keringőbogarak, víztaposóbogarak, merülőbogarak, csíkbogarak, futóbogarak mind az Adephaga alrendbe tartoznak. A több mint 800 oldalas könyvből majdnem 500 oldalt foglalnak el a futóbogarak (Carabidae) nevei, amíg a többi családra összesen 54 oldal jutott. A csupán a genusz- és fajcsoportok eredeti leírását tartalmazó  irodalomjegyzék 222 oldalt tesz ki, ahol közel 7000 közlemény felsorolása található. Ebből nem nem kevesebb mint 228 közleményt Shin-Ichi Uéno, a Tokiói Természettudományi Múzeum bogárgyűjteményének volt vezetője írt. Utána következik az osztrák Edmund Reitter (1845-1920) 164 idézett művével, aki a palearktikus bogarak mindmáig egyik legnagyobb szakértője volt. A Párizsi Természettudományi Múzeum entomológiai osztályának fiatal kutatója, Thiery Deuve kereken 160 cikkel bővítette a listát. Őt egyébként a szűkebb szakma "karabuszkirálynak" nevezi. Nagyon sok, jóval 100 fölötti publikációt idéznek még Akinobu Habu japán, Arnošt Jedlička (1888-1868) cseh, illetve René Jeannel (1879-1965) francia kutatóktól.

A jelen kötet összesen 44 szerző többéves munkája. A munka magas színvonalát garantálja, hogy a szerzők kivétel nélkül szakterületük legkiválóbbjai, legyen itt elég többek között Igor Belousov, Achile Casale, Manfred Jäch, Fritz Hieke, Karel Hůrka, Boris M. Kataev, Anders N. Nilsson, Riccardo Sciaky, David W. Wrase nevére utalni. Karel Hůrka, a prágai Károly Egyetem professzora, az európai futóbogarak kiemelkedő szaktekintélye egyben a jelen kötet egyik koordinátora is. A könyv előszavából kiderül, hogy a palearktikus bogárkatalógus elkészítésének gondolata 1996-ban Prágában körvonalazódott. A további köteteket másfél évenként kívánják megjelentetni, a figyelembe veendő bogarak összes fajszámát 100 000-re becsülték. Az első kötetben szereplő fajok számát a szerzők nem adták meg, mégis úgy 12 000-re tehető.

A katalógus első részében a szerzők definiálják a Palearktikum (Európa, Észak-Afrika és Ázsia) határait és felsorolják azokat az országokat, mellyel a fajok és alfajok elterjedési területét jellemzik. Ezután utalnak a nomenklaturai és taxonómiai változásokra (például új hozzárendeléseket, új helyettesítő nevek valamint újraélesztett nevek adását), amelyek a utóbbi időben megjelent két alapvető, futóbogarakat tárgyaló munka (Kryzhanovskij & al. 1995, illetve Lorenz 1998) megjelenése után történtek.

A könyv gerincét, 554 oldalt a rendszertani felsorolás adja, ahol az érvényes nevek után a szinonímák következnek. A családok és alcsaládok rendszertani sorrendben követik egymást, amíg a tribusok, szubtribusok, genuszok, fajok sorrendje alfabetikus. Ez utóbbi elrendezés egyszerűsíti a fajok megtalálását, amire szükség is van, hiszen fajnevek (nyiván terjedelmi okokból) nem szerepelnek a könyv végén található indexben. Ha valaki nincs tisztában a keresett faj generikus vagy szubgenerikus besorolásával, még így sincs egyszerű dolga.

Az endemikus fajok esetében nemcsak az ország nevét adják meg a szerzők, ahol a szóban forgó faj él, hanem a pontosabb előfordulási helyet is, mint például a Duvalius gebhardti (Bokor, 1926) esetében a Bükk-hegységet. A nem őshonos fajoknál a behurcolás tényére is utalnak. A munka utolsó harmadában az irodalom felsorolása következik. A könyv végén található a családok, alcsaládok, tribusok, szubtribusok, illetve a genuszok és szubgenuszok indexe.

A hazai olvasóközönség számára persze a Magyarországon, illetve a faunaterületünkön honos fajokról olvasható információk a legfontosabbak. A jelen katalógus szerzői messzemenően figyelembe vették a legfrissebb autentikusnak tekintett szakirodalmat, és ezek ismeretében döntöttek az egyes fajok és alfajok státuszáról, illetve adták meg elterjedési területüket. Álláspontjuk ennek ellenére nem mindig egyezik a a tekintélyes K. Hůrka 1996-ban megjelent könyvében vagy hazai szakirodalomban olvasható felfogással. A Carabus-fajok esetében például a Morphocarabus szubgenuszba tartozó alutensis, comptus, hampei, incompsus és rothi nevű taxonokat egyetlen faj, a rothi alfajaiként tárgyalják. A scheidleri-zawadzkii páros összevonásakor is a szintetizáló elv vezérelte a szerzőket, mely egyébként az 1999-ben megjelent Březina-féle Carabus-katalógus állásfoglalását tükrözi. Jelen sorok íróihoz közelebb áll a Kleinfeld & Schütze-féle katalógusban (Systematische Liste der Gattung Carabus, mit zahlreichen             Anmerkungen, 1999) követett koncepció, mely szerint a fentemlített, a Carabus genuszba tartozó taxonok önálló fajok. Úgyszintén meglepő, az Agonum-Europhilus taxonok esetében észlelhető "visszalépés", vagyis az Europhilus nem önálló genuszként, hanem az Agonum szubgenuszaként való tárgyalása.

A palearktikus bogárkatalógus első kötete 900 dán koronába kerül (kb. 32 000 Ft). A kiadótól megrendelve a vásárló 10 % kedvezményt kap. A kiadó címe: Apollo Books, Kirkeby Sand 19, DK-5771 Stenstrup, Denmark. E-mail: apollobooks@vip.cybercity.dk. Fax + 45 62 26 37 80.

Szinte fölösleges említeni, hogy az ismertetett katalógus a további kötetekkel együtt a hazai bogarászok számára is nélkülözhetetlen alapmű, legfőképpen talán a ma érvényes nevek írásmódját, a leíró személyét, a leírás évszámát illetően. 

Szél Győző

Szólj hozzá!

Címkék: sz:Szél Győző

A bejegyzés trackback címe:

https://bogaraskonyvek.blog.hu/api/trackback/id/tr342286699

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.