Csiki Ernő (szerkesztette): Ízeltlábúak. Rovarok II. (Kétszárnyúak, bolhák, bogarak, sodortszárnyúak, hártyásszárnyúak). Soklábúak, Őslégcsövesek, medveállatkák, rákok I. - In. Brehm Alfréd: Az állatok világa. A legújabb német kiadás nyomán teljesen átdolgozott, az új felfedezésekkel és a magyar vonatkozásokkal kiegészített új magyar kiadás.
Kiadás éve, megjelenés helye, oldalszám: 1929, Gutenberg Könyvkiadóvállalat, Budapest, 424 oldal
Példányszám, beszerezhetőség: Antikváriumokban olykor fölbukkan. Ára állapottól függően 1500-5000 Ft között mozog. Az utóbbi időben többnyire a teljes sorozatot (18 vagy 19 kötet) árulják 70 és 130 ezer Ft közötti áron.
|
A Brehm: Az állatok világa című könyvsorozat második magyar kiadása az 1920-as évek végén és az 1930-as évek elején jelent meg (sajnos pontos évszám nem szerepel a köteteken), több kiváló tudós (Csiki Ernő, Éhik Gyula, Gelei József, Soós Lajos, Leidenfrost Gyula, Schenk Jakab) szerkesztésében. Többségük a Magyar Nemzeti Múzeum akkori Állattárának (a mai Magyar Természettudományi Múzeumnak) a dolgozója volt. A 18 kötethez 19-ikként hozzátették De Kruif: Bacillus vadászok című művét, mutatván, hogy az egysejtű szint alatt is léteznek élőlények (bár azóta tudjuk, hogy nem állatok). Az elegáns, aranyozott gerincű kötetekből álló impozáns sorozat a megjelenés időszakában nyilván nemcsak a tudás forrását jelentette, hanem - az ebédlőhöz, a tálalóhoz vagy a zongorához hasonlóan - a kifinomult polgári ízlés megtestesítője is volt egyben.
A 18, illetve 19 kötetes Brehm sorozat közbülső helyet foglal el a magyar nyelvű kiadások sorában. Elődje, az 1900-as évek elején megjelent, Méhely Lajos által szerkesztett, tízkötetes, félbőrkötésű Brehm mind az ábrák számában, mind a papír minőségében vitathatatlanul az első helyen áll, és ez magas árában is tükröződik. Az 1950-es években megjelent négykötetes változat terjedelmében és külalakjában is jóval visszafogottabb.
A Brehm-könyvek óriási előnye, hogy nem szűkölködnek a terjedelemben. Az olyan állatokról mint a vaddisznó, a farkas, vagy a rovarok közül a szarvasbogár és a hőcincér vagy a lódarázs, oldalakon keresztül olvashatunk, nemcsak morfológiai leírásokat, hanem lélegzetelállító eseteket, történeteket, melyek vadászokkal, természetjáró emberekkel estek meg. A kiváló rajzok és színes festmények, képek nem csupán korrekt másai a valóságnak, hanem az alkotó képzeletét is elénk vetítik a hangulatfestő háttér vagy egy-egy kivételesen ellesett, mégis jellemző pillanat megformálásában.
A jelen kötetben a bogarakról szóló, 120 oldal terjedelmű részt Csiki Ernő, a Magyar Nemzeti Múzeum Állattári Osztályának akkori igazgatója készítette el. Csiki Ernő korának bizonyosan az egyik legképzettebb és legsokoldalúbb tudósa volt, aki az akkori zoológia szinte minden megmozdulásában részt vett. (Az Állattárnak a Baross utcai épülétbe költöztetése is az ő nevéhez fűződik, és a költözés éppen 1929-ben, az Ízeltlábúakról szóló kötet megjelenése idején zajlott.) A kötet számos ábrája valamint az olvasmányos, de szakszerű ismertetések régen és ma is nagy népszerűséget kölcsönöztek a magyar Brehm-sorozatnak. Összesen 53 bogárcsalád (melyek a mai családfelosztásnak nem mindig felelnek meg) és jellegzetes fajai bontakoznak ki a magyar Brehm lapjain. Bár Csiki Ernő leginkább a magyarországi bogarat helyezte a figyelem középpontjába, azért jutott hely a trópusok emblematikus rovarképviselői számára is, mint többek között a góliát- és herkulesbogarak vagy az óriáscincér.
Szél Győző és Korsós Zoltán
|
Utolsó kommentek