Bogaras könyvek

Blogunkkal a bogarakról szóló kiadványokra szeretnénk felhívni látogatóink figyelmét. Elsősorban a bogárgyűjtőket célozzuk meg, akik számára sokszor nem nyilvánvaló, hogy miféle munkákból gyarapíthatják ismeretanyagukat. Emellett természetesen sokan mások, így a természetjárók vagy az állattan vizsgára készülők is haszonnal forgathatják az itt bemutatott bogaras könyveket. Végül nem titkoljuk, hogy a szép könyvek szerelmeseit is szeretnénk tájékoztatni a patinás régiségekről és az újdonságokról egyaránt.

Pár szó

Az alábbi blogot a Magyar Természettudományi Múzeum Bogárgyűjteménye működteti.

Mtmagyar.jpg

A blogban megjelenő összes kép a Magyar Természettudományi Múzeum kizárólagos tulajdona.

A képeket felhasználni, csak az intézmény engedélyével szabad. Kérünk mindenkit, ezt szigorúan tartsuk be!

TOVÁBBI BLOGJAINK:

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

mtmbloglogo.jpg

Utolsó kommentek

Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Mahunka Sándor (ed.): The Bátorliget Nature Reserves - after forty years I. – In: Studia Naturalia. Scientific Studies from the Hungarian Natural History Museum.

2010.09.29. 21:46 :: szélgyőző

Mahunka Sándor (ed.): The Bátorliget Nature Reserves - after forty years I.– In: Studia Naturalia. Scientific Studies from the Hungarian Natural History Museum.

Kiadás éve, megjelenés helye, oldalszám: 991, Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, 498 oldal

Példányszám, beszerezhetőség: A Magyar Természettudományi Múzeum könyvtárában még kapható.


A Bátorligeti Ősláp Természetvédelmi Területet legtalálóbban talán Soó Rezső sokat idézett sorai jellemzik. „A magyar Alföld ősi tájképét, a lápokkal tarkított erdős pusztát idézi elénk a Nyírség. A százados, terebélyes tölgyesek helyét mindinkább akácosok foglalják el, a buckákon a pusztai virágok sokaságát az ekeföldek váltják fel, az egykori lápok, rétek helyén gabona hullámzik. Mégis a Nyírség őrzi a hírmondóit a történelem előtti idők tájképének, a buckaközi mocsarak, fűz- és nyírlápok, ligetes erdők mélye a legtöbbet őrzött meg Alföldünk múltjából, állatot, növényt egyaránt.” Az első tudományos értékű híradást a homokbuckás táj páratlanul gazdag és változatos élővilágáról Tuzson János botanikus adta 1914-ben, melynek nyomán Bátorliget a továbbiakban kutatók sokaságát vonzotta és vonzza jelenleg is.

Bátorliget mellett a legértékesebb területekből négy különálló foltban néhány hektárt már 1938-ban "természeti emlékké" nyilvánítottak, amely az 1950-ben létrehozott, összefüggő, 53 hektáros Bátorligeti-ősláp Természetvédelmi Terület alapját képezte. A védett terület közvetlenül Bátorliget település mellett, attól északra található. A terület túlnyomórészt homokbuckák közti mélyedésekben fekszik, ahol a talajvíz közelsége, felszíni kibukkanása, illetve ennek párolgása hűvös mikroklímát eredményez. Mindezt fokozza az, hogy a környező, hajdanán összefüggően erdővel borított buckák körbeölelik, egyben fenntartják ezt a hűvösebb miliőt. Bátorliget térségében jelenleg három országos jelentőségű természetvédelmi terület és számos, szintén védettnek minősülő lápterület található. Emellett azonban még több védelemre érdemes terület van, amelyek védetté nyilvánítása a közeljövőben várható.

A Bátorligeti Természetvédelmi Terület második növény- és állattani felmérése 1988 és 1990 között zajlott. A Mahunka Sándor által szervezett munkában elsősorban a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai vettek részt, de a szakemberek között szép számmal akadnak más hazai intézmények kutatói, illetve külföldi kollégák is. A Bátorliget bogárfaunájáról szóló közel 120 oldalas faunisztikai és elemző rész Merkl Ottó munkája. A három évig tartó terepi munkákba számos hazai szekember vett részt, az egyes bogárcsoportok határozásába pedig - a hazaiakon kívül - neves külföldi szakemberek is bekapcsolódtak.

A bátorligeti faunáról szerzett ismereteink, az 1953-ban Székessy Vilmos és Kaszab Zoltán által írott korábbi tanulmányt is figyelembe véve, röviden a következőkben foglalhatók össze. Bátorliget környékéről (a Bátorligeti lápról, a Bátori-legelőről és a Fényi-erdőből) összesen 2057 bogárfaj került elő. Az 50 évvel korábban és az 1988 és 1990 között gyűjtött fajok száma (1578 - 1494) ugyan nagyságrendileg hasonló, de az átfedés mértéke még az 50 %-ot sem éri el. A nagyfokú különbség oka a 40 év eltéréssel végrehajtott gyűjtések eredményei között nem a faunát érintő változásokból, hanem sokkal inkább az alkalmazott mintavételek eltéréséből fakad. Ez az eltérés nemcsak a konkrét gyűjtőmódszerekre vonatkozik, de maguk a gyűjtők is - más személyek lévén -eltérő intenzitással és hatékonysággal működtek a két időszakban. Egy jellemző különbség a módszerek között, hogy korábban az éjszakai gyűjtéshez petróleummal üzemelő maximlámpát használtak, ami ugyan elég nagy fényt ad, de nem vethető össze a mai fénycsövekkel és a higanygőzlámpával, melyek fénye gazdag a rövidhullámú összetevőben.

Merkl Ottó elemzésének legfontosabb eredménye a Bátorligeti-láp bogárfaunájának megítélésében rejlik. A korábbi felfogás szerint a láp bogárfaunája részben harmadkori eredetű, illetve számos jégkori reliktum is található benne. Székessy és Kaszab 1953-ban a harmadkori eredetet két igen ritka faj, a barna hengeresfutó (Nomius pygmaeus) és a Guérin-karcsúdíszbogár (Agrilus guerini) bátorligeti előfordulására alapozták. Míg a barna hengeresfutónak azóta is csak csak egyetlen bátorligeti példánya ismert hazánkból, a hamvas fűzben fejlődő Guérin-karcsúdíszbogár azóta a Dráva mellékéről is előkerült. A két bogár általános elterjedése egyébként egyáltalán nem igazolja harmadkori reliktum jellegüket, így ez a vélekedés elvetendő. A jégkori elemek közül viszont három valóban reliktumnak tekinthető. Megállapítható továbbá, hogy a Bátorligeti-láp bogárfaunája jórészt erdőlakó fajokból áll, melyek közül több csak innen ismert az Alföld területéről. Ezzel a faunával a láp inkább a domb- és hegyvidéki erdőkkel mutat hasonlóságot, mint a síkvidék más régióival.

Szél Győző

The history of the Bátorligeti-láp (láp = mire), this minute nature conservation area in the Nyírség (NE Hungary), reflects the prehistoric natural landscape of a characteristic part of the Grat Plain; its flora and fauna attracted attention all over Europe, and it became closely correlated with the twentieth century development of Hungarian nature conservation, at the same time being inseparable from the history of Hungarian botany and zoology. The role of Bátorliget is especially outstanding in zoological researches, since the most important publication in this field, the „Bátorliget élővilága” (The flora and fauna of Bátorliget) and the faunal works of the last forty years all link up with this area.

The „Bátorliget Research” was actualized by the simple recognition in zoology - well preceding several other fields in science - that team work has many adventages. The Hungarian Natural History Musem presents a good example where a generation of Hungarian zoologists works together who belongs to the school of the late Professor Endre Dudich, or, if beeing younger, accepts the intention and aims of this school. The main principle of Dudich’ concept was to explore and thereby to know the fauna, in other words, to organise basic faunistic researches and along with them also taxonomic investigations.

The second zoological exploration of the Bátorliget Nature Reserves between 1988 and 1990 resulted 5450 taxa, 325 (179 in 1953) of them proved to be new to the Hungarian fauna and 57 (34 in 1953) new for science. Besides some animal groups studied now for the first time (Enchytreidae, parasitic worms, Trichoptera, mites, etc.), the faunal lists of 1953 and of 1991 show significant differences. Furthermore, owing to lack of specialists some groups like Protozoa and Gastrotricha, have not been studied at all, but their numbers are not really significant. It is a pity that in some cases certain special groups were reported only in 1953, but not today again (lack of some specialists). Nevertheless we may safely state that by these two very thorough botanical and zoological investigations Bátorliget - though small in size - became the best studied nature reserve of the world.

Te present two volumes summarizes the findings of the last three years of intensive field and scientific work. The structure of the articles follows certain basic principles, otherwise each was written according to the author’s concepts, since no strict rules were set up in the elaboration of the materials.

Szólj hozzá!

Címkék: sz:Szél Győző

A bejegyzés trackback címe:

https://bogaraskonyvek.blog.hu/api/trackback/id/tr812333293

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.