Jermy Tibor és Balázs Klára (szerkesztették): A növényvédelmi állattan kézikönyve. 3/A és 3/B kötetek. Bogarak (Coleoptera). Kiadás éve, megjelenés helye, oldalszám: 1990, Akadémiai Kiadó, Budapest, 673 oldal Példányszám, beszerezhetőség: Mára elfogyott, antikváriumokban olykor felbukkan. A két kötet eredeti ára 325 Ft. Mai ára 2000–3000 Ft között mozog. |
A nyolckötetes növényvédelmi kézikönyv elsőrendű célja a kártevők elleni védekezés elméleti biológiai megalapozása. A 15 szerző által összeállított két kötetben valamennyi bogárkártevő szerepel, melyeket a hazánkban termesztett növényekről eddig kimutattak. Az új irodalmi ismereteken kívül a ma már alig hozzáférhető, régebben megjelent magyar szakirodalmat is földolgozza, így szakmai értelemben tudománytörténeti jelentőségű. A kézikönyv a bogárcsaládok rendszertani sorrendjében tárgyalja a fajokat. Míg egyes családoknak (mint pl. a futóbogarak, a dögbogarak, a katicák) csak kevés fajáról történik említés, más csoportok, mint a cserebogarak, levélbogarak, ormányosbogarak esetében nagy számban akadnak a növényvédelem szempontjából megkülönböztetett figyelemben részesített fajok. Jellemző, hogy négy csoport: a zsizsikek, az eszelények, a cickányormányosok és az ormányosbogarak a teljes 3/B kötetet megtöltik, míg a többi bogárcsalád (szám szerint 23) fajai a 3/A kötetben találhatók.
A Jermy&Balázs szerkesztette kötetekben egy bogárfaj tárgyalására többnyire 1–1,5 oldal terjedelem jut, melyben az imágó, a lárva és a báb alaktani jellemzése után a bogár elterjedése, életmódja (tápnövénye, kárképe, fejlődési ciklusa, természetes ellenségei, gradológiája) végezetül a védekezés alapelvei kerülnek tárgyalásra. Az ismert és fontos kártevőkről mint a májusi cserebogár, illetve a burgonybogár 15, sőt majdnem 20 oldalon keresztül olvashatjuk az irodalmi források megjelölésével bőségesen teletűzdelt ismertetéseket. A szerzők többnyire fényképfelvételt is mellékeltek a természetes környezetében tartózkodó bogárról, mely az adott faj felismerését segíti. A növényvédelmi szakirodalom nagyságát jól mutatja, hogy a 3/B kötet végén 75 oldalon majdnem 3000 forrásmunka citációja található. A fajok visszakeresését megkönnyíti a 3/B kötet végén található latin-magyar névmutató.
Jelen kötetet az agrártudományok és a biológia művelőinek, növényvédelmi és környezetvédelmi szakembereknek, egyetemi oktatóknak és hallgatóknak egyaránt ajánljuk.
Szél Győző
|
Utolsó kommentek