| Frivaldszky János: Magyarország téhelyröpűinek futonczféléi (Carabidae) Kiadás éve, megjelenés helye, oldalszám: 1874, Eggenberger-féle Akadémiai Könyvkereskedés, Budapest, 66 oldal Megjegyzés: antikváriumokban néha fölbukkan, ára 1000-2000 Ft körül mozog |
 Frivaldszky János akadémiai székfoglalója a történelmi Magyarország területén, azaz a Kárpát-medencében élő futóbogarak részletes ismertetését tartalmazza. A munka első 23 oldala a futóbogarak alaktanáról, életmódjáról valamint Kárpát-medencei elterjedéséről szól. Ez a rész egyben kiváló állatföldrajzi áttekintés is. Az elemzés végén a szerző a faunaterületünk futóbogarairól szóló korábbi irodalmat mutatja be. A munka második részében a Kárpát-medencéből akkor ismert 499 fajt ismertetése következik a lelőhelyek részletes fölsorolásával. A ma 136 éves munka megállapításai és adatai gyakorlatilag ma is érvényesek. Külön érdekességnek számítanak a régies bogárnevek, mint például a czingolány (= homokfutrinka), a szőrcsáp (= pilláscsápú futó), vagy a röpér (= gyászfutó) melyek mai fül számára persze idegenül csengenek.Frivaldszky János (1822-1895) entomológus 1852-ben került a Nemzeti Múzeumba, ahol haláláig dolgozott. A szakmájához szükséges természettudományos ismereteket távoli rokona és elődje, Frivaldszky Imre könyvtárában sajátította el. Fáradhatatlan gyűjtő, feldolgozó, rendszerező és nem utolsó sorban gyűjteményvásárlási tevékenységével megalapozta a Természetiek Tárának bogár-, poloska, hártyásszárnyú, lepke, recésszárnyú és egyenesszárnyú gyűjteményeit. A múzeumi rovargyűjtemény Frivaldszky János halálakor 165 000 darabból állt, amíg hivatalba lépésekor a példányok száma 20 000 körül járhatott. Mivel kora úgyszólván összes jelentős rovarász-szakemberével összeköttetésben állt, nemcsak cserékre, de a gyűjtések anyagának meghatároztatására is sort tudott keríteni. Frivaldszky János leginkább bogarakkal foglalkozott, mely csoportnak kiváló szakembere volt, de írt értekezést a hangyákról és rablólegyekről valamint a magyarországi egyenesszárnyúakról is. Élete késői szakaszában állította össze az Aves Hungariae című könyvet (1891), mely hiteles adatai miatt ma is keresett műnek számít. Frivaldszky Imrével a magyar zoológusok közül elsőként foglalkozott a barlangok állatvilágával. A Királyi Magyar Természettudományi Társulat 1852-ben választotta tagjául. A Társulat 1891-ben alakult Állattani Szakosztályának első elnöke volt (1891-95). Az Magyar Tudományos Akadémia 1865-ben levelező taggá, 1873-ban pedig rendes tagjává választotta. Akadémiai székfoglalóként készített másik munkájának címe: A magyarországi egyenesröpűek magánrajza. Szél Győző |
Frivaldszky János: Magyarország téhelyröpűinek futoncféléi (Carabidae)
2010.09.21. 16:37 :: szélgyőző
Szólj hozzá!
Címkék: sz:Szél Győző
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://bogaraskonyvek.blog.hu/api/trackback/id/tr562312859
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek