Folia Heyrovskyana, Serie B, Icones Insectorum Europae Centralis
Pavel Prudek: Mycetophagidae 2005 (1)
Vit Kabourek, Zlín, 4 pp.

Megjegyzés: a gombabogarakról szóló füzet Vít Kabourektől megrendelhető, és a prágai valamint a pozsonyi rovarbörzéken megvásárolható. Ára 1800 Ft.

A Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) az ország első és máig legnagyobb nemzeti parkja, törzsterülete 52.000 hektár, alapításának ideje 1973. A nemzeti park igazgatóságának illetékességi területén, mely hat megye területére terjed ki, 140.152 hektár országosan védett terület található. 1980-ban a korábbi törzsterület egésze Bioszféra Rezervátummá minősült. A park egynegyede a Ramsari Egyezmény alá tartozó terület lett. Az érintett térségek az alábbi puszta nevekkel kerültek az egyezmény közleményébe: Zám, Pentezug, Angyalháza, Hortobágyi Halastó, Tiszfüredi Madárrezervátum Természetvédelmi Terület (TT) és az Egyek-pusztakócsi mocsarak TT-ből Hagymás, Jusztusz, Fekete-rét. A Tisza árterén kialakult Hortobágy területét az erős szikesedés jellemzi. A szikes puszták mezőgazdaságilag kedvezőtlen adottságai jórészt megvédték a térséget az intenzív emberi használattól, és így élőlényfajok ezreinek nyújthat esélyt a túlélésre ma is.

A Hortobágyi Nemzeti Park faunájának kutatása, a terepi munkák három éven át, 1974 és 1976 között zajlottak. A példányok meghatározása, az adatok értékelése majd publikálása még további éveket vett igénybe. A feldolgozó munkába és a tudományos cikkek megírásába a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársain kívül számos külföldi kutató is bekapcsolódott. A munka eredményeképpen összesen 7384 fajt sikerült kimutatni a nemzeti parkból és a határaihoz közeli területekről, melyből 87 bizonyult újnak a tudomány számára. Magyarország faunája eközben 345 fajjal gazdagodott. A nemzeti parkból előkerült fajok Magyarország 1983-ben becsült állatvilágának (33.956 faj) több mint 20 százalékát teszik ki. A két kötetben összesen 82 szerző 97 tanulmánya található.

Bogarakból 1906 faj került elő a Hortobágyi Nemzeti Park területéről, melyből 20 korábban nem volt ismert Magyarországról. A nemzeti parkban talált bogárfajok száma 30 százalékát teszi ki a ma hazánkból ismert bogarak számának (6350). A gyűjtések megszervezése és kivitelezése, a külföldi szakemberekkel való együttműködés, a csomagok kiküldése és a publikációk útjának egyengetése Kaszab Zoltán, a múzeum néhai főigazgatójának érdeme. A gyűjtést és a határozást valamint a tanulmányok készítését a hazai szakemberek közül Ádám László, Bérci István, Endrődi Sebő, Kaszab Zoltán, Merkl Ottó és Tóth László hivatásos, illetve Podlussány Attila, Rozner István valamint Somorjai Gyula amatőr entomológusok készítették. A neves külföldi szakembergárda tagjai: Angelini, F., Audisio, P. (olasz), Besuchet, Cl. (svájci), Daffner, H. (német), Ferro, G. (olasz), Franz, H. (osztrák), Gruev, B. (bolgár), Hieke, F., Klausnitzer, B. (német), Mazur, Sl. (lengyel), Olmi, M. (olasz), Reska, M. (cseh), Rücker, H. W. (német), Tomov, V. (bolgár). A két kötetben összesen 26 bogarászati témájú közlemény található, melyek terjedelme összesen 171 oldal.

Szél Győző

Summary

The national parks of Hungary are important nature reserves which are also of international interest. They sustain an almost entirely original flora and fauna comprising a significant part of the gene bank of Hungary. The exploration and subsequent protection of these values are the task primarily of the staff of the Hungarian Natural History Museum. The Hungarian research workers, in cooperation with an international team of collaborators, have completed a thorough floristical and faunistical exploration of the territory of Hortobágy, the first national park in Hungary. The research work has from the beginning been supported both morally and financially by the various organs of the Hungarian Academy of Sciences as also by the central and local bodies of the National Nature Conservation Office, without the help of which the present work could not have been published.

The results of this huge works are planned to be published in three volumes. The first two are designed to treat the fauna, while the third volume the flora of the Hortobágy National Park. The Fauna of the Hortobágy National Park has been edited by S. Mahunka. The first two volumes lists the animals known to inhabiting the territory of Hortobágy. Extensive quantitative and qualitative examinations have been carried out into the distribution of the species and the prevailing community conditions. These examinations may constitute the basis for further aut- and synecological, population dynamic, and production biological research.The zoological investigations have brought to light more than fifty species new to science, and almost as many species new for the Hungarian fauna. These data are of paramount importance for the study of the faunal genesis of the Carpathian Basin.
 

Horváth Géza(1847-1937), a poloskák világhírű kutatójának javaslatára 1893-ban kezdődött meg a monumentális könyvsorozat, „A Magyar Birodalom állatvilága (Fauna Regni Hungariae)” megírása. A 961 oldalon, összesen 20.573 faj leírását közlő munka minden olyan állatfajt felsorol és röviden jellemez, amelyet az akkori magyar állam területén megfigyeltek. A latin és magyar nyelvű, nagy lélegzetű, számos szerző által írt mű megjelentetését eredetileg a millenniumi ünnepségre (1896) tervezték, azonban a rendelkezésre álló néhány év nem bizonyult elegendőnek a befejezéshez. Kiderült ugyanis, hogy számos állatcsoport olyan kevéssé ismert, hogy magyarországi fajlistájuk összeállításához még hosszú évek kutatása szükséges. Ilyen módon összesen 25 év kellett a faunasorozat befejezéséhez. Az 1918-ra elkészült mű azonban hosszú évtizedekre meghatározta a magyar állattani kutatások irányát, és mind a mai napig alapját képezi a Magyarország állatvilágával foglalkozó kutatásoknak.

A Magyar Birodalom Állatvilága című munkában az áttekinthetőség kedvéért nyolc körzetre osztották a századforduló Magyarországát: I. Regio Centralis, II. R. Pannonica, III. R. Septentrionali-occidentalis, IV. R. Septentrionali-orientalis, V. R. Transylvanica, VI. R. Banatica, VII. R. Croatica, VIII. R. Adriatica. Az egyes bogárfajok lelőhelyeinek fölsorolása mindig a római számok sorrendjében történik. Minden állatcsoportot (osztályt vagy rendet) rövid állatföldrajzi vázlat előz meg magyar és latin nyelven, a magyar faunára vonatkozó irodalmi áttekintéssel együtt. Egyúttal többnyire az állatcsoport magyarországi kutatásának történetét is ismertetik. Ezt a részt az állatcsoport minden egyes fajának tömör, latin nyelvű jellemzése követi az akkor ismert lelőhelyek fölsorolásával.

Kuthy Dezső (1844–1917) eredetileg jogásznak tanult, de orvosa tanácsára súlyos tüdőbaja miatt felhagyott a jogi pályával, és a szabad természetben űzhető foglalatosság után nézett. Bogarak gyűjtésébe fogott, ami előbb szórakoztató időtöltése, később szakmája lett. A Magyar Nemzeti Múzeum Bogárgyűjteményében Frivaldszky János mellett segédőr (1894–1897), majd nyugdíjba vonulásáig az egyenesszárnyúak (Orthoptera) gyűjteményét gondozta (1897–1914). Utolsó éveiben a szakmától visszavonultan élt.

Kuthy Dezső elsősorban Budapesten és tágabb környékén, például Pécelen és Isaszegen gyűjtött bogarakat, de sok anyaga származik az Alföldről, főként Békés és Csongrád vármegyéből, valamint az Arad vármegyei hegyvidékről és a Szerémségből is. Nem a tömeganyag megszerzésére törekedett, hanem speciális gyűjtőmódszereivel ritkaságokra vadászott. Több, a tudományra nézve új faj felfedezése mellett igen sok fajt ő gyűjtött először a Kárpát-medencében. 1894-ben magángyűjteményének zöme vásárlás révén Kolozsvárra, az Erdélyi Nemzeti Múzeum tulajdonába került, amíg a budapesti Állattárnak mintegy 4000 bogárpéldány jutott. Legjelentősebb munkája a Magyar Birodalom Állatvilága (Fauna Regni Hungariae) sorozatban a Kárpát-medence bogárfaunájának faunisztikai alapvetése. A 214 oldalas munka összesen 72 bogárcsaládot, 1222 génuszt és 6043 fajt ölel fel, ez a fajszám mintegy 60 százaléka a ma ismert Kárpát-medencei fajoknak. Művének gerincét a fajok rendszertani sorrendben való felsorolása adja.

Szél Győző és Korsós Zoltán

Nagy Ferenc, Szél Győző és Vig Károly: Vas megye futóbogár-faunája (Coleoptera: Carabidae). – Praenorica. Folia historico-naturalia 7

Kiadás éve, megjelenés helye, oldalszám: 2005, Szombathely, 235 oldal + 3 színes tábla

Példányszám, beszerezhetőség: A kiadvány korlátozott példányszámban jelent meg, mára elfogyott, antikváriumokban olykor felbukkan. Ára 1000-2000 Ft között mozog.

A jelen kiadvány Vas megye futóbogarainak (Carabidae) teljességre törekvő listáját közli részben a korábbi irodalmi források alapján, részben a szombathelyi Savaria Múzeum, a Magyar Természettudományi Múzeum és Nagy Ferenc (Szombathely) amatőr entomológus gyűjteményének korábban még publikálatlan adatainak ismertetésével. Összesen 337 olyan futóbogárfaj szerepel a kötetben, melyeknek a Vas megyei előfordulása hitelesnek tekinthető. Ez a szám a hazai faunának több mint 63 százalékát teszi ki.

A fajok felsorolása az alcsaládok, illetve a genuszok rendszertani sorrendjét követi, a genuszon belül a fajok pedig alfabetikusan következnek. A lelőhelyek felsorolásánál külön szerepelnek az irodalmi adatok, és külön a meghatározott bogárpéldányokon található cédulák adatai. A lelőhelyen kívül az időpontot, a közvetlen gyűjtőhelyet, a gyűjtés módját és a gyűjtő nevét is feltüntették, ha az meg volt adva. Végül a fajok addig ismert hazai elterjedési típusáról, illetve legjellegzetesebb élőhelyeiről következik néhány sor. A ritkaságok esetében elterjedési térképet is mellékeltek, mely a szóban forgó faj ismert hazai lelőhelyeit mutatja be. A kötetet bőséges irodalomjegyzék zárja. A használhatóságot növeli a szószedet, ahol mind a fajnév, mind a genusznév alapján lehet keresni. Azonos fajnév és eltérő genusznév esetén, mint például az Amara rufipes, Dyschirius rufipes, Harpalus rufipes, Notiphilus rufipes stb. esetében a regiszterben a fajnév (rufipes) után a genusznév is föl van tüntetve zárójelben. A kötetet három színes tábla zárja, melyen 12 faj színes grafikája található – Pál János A4-es méretű akvareljeinek kicsinyített másai.

Szél Győző