Magyar Természettudományi Múzeum (szerk.: Matskási István).

Megjegyzés: az album a Magyar Természettudományi Múzeum állandó kiállítási épületében (Ludovika tér 6.) kapható. Angol nyelvű változata is elérhető.

Tartalmában igényes, ugyanakkor gazdagon illusztrált munkát tarthat a kezében az olvasó, ha szemügyre veszi a közel 200 éves múltra visszatekintő intézményről, a Magyar Természettudományi Múzeumról szóló kiadványt. Megtudhatja belőle többek között, hogy a nagyközönség elől kissé elrejtőzött múzeum kiknek adott otthont a múltban, és mely tevékenységek folynak a láthatatlan színfalak mögött ma. Milyen kincseket őriznek benne, hogyan indult fejlődésnek a XIX. század elején, és mekkora tragédia érte az 1956-os tűzvész alkalmával.

Bátran kijelenthetjük, hogy manapság a természettudományos kultúra hazánkban is kezd felértékelődni, amelynek egyik látványos és örvendetes "tünete" az egyre-másra megjelenő zoológia-, botanika-, ásványtan- és kémiakönyvek. (E könyvek olykor elképesztően magas ára és változó színvonala már kevésbé mondható szerencsésnek.) A reáltudományok iránti kereslet növekedésében persze nagy szerepe van az ismeretterjesztő televíziós csatornák gazdag műsorkínálatának is.

A Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) immár több mint 10 éve, 1996-ban átadott új és önálló kiállítási épületében, a Lovardában látható kiállítás sikeres, és sok látogatót vonz. A múzeumot látogató vendégek közül többekben merül fel a jogos igény: szeretnének minél többet tudni a bemutatott tárgyak gyűjtőjéről, a történeti vonatkozásokról és általában a háttérben meghúzódó kutatók munkájáról. Nos, bár átfogó ismertető a MTM összes táráról nem jelent meg, az érdeklődő sok információt találhatott a Magyar Múzeumok 1996/4. számában. Az Ásványtár története 1994-ben megjelent a Földünk hazai kincsesházai című könyvben Kecskeméti Tibor és Papp Gábor szerkesztésében. 1995-ben adta ki a MTM a 125 éves a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytára c. munkát.

A címben jelölt, a MTM-ról szóló 131 oldal terjedelmű kiadvány szó szerint keresztmetszetet ad a tudományos intézményről. Noha a szerzők a terjedelem szabta korlátok miatt nem törekedhettek teljességre, az olvasó mégis mélységében pillanthat bele egy nagy múltú és számos nevezetes személyiséget foglalkoztató tudós gárda történetébe. A könyv szerkesztésének sajátossága, hogy a múlt és jelen szervesen ötvöződik, nem érzünk űrt a tegnap és a ma között. A múzeum munkatársait két évszázada is éppúgy a gyűjtés, az új felkutatásának vágya hajtotta hazai és külhoni tájakra, mint most, a 3. évezredben. Nem vitathatjuk, hogy Frivaldszky Imre ugyanazt kereste a Balkán-félszigeten, mint Bíró Lajos Új-Guineában, vagy mint Kaszab Zoltán Mongóliában: a tudomány előtt még ismeretlen, leírásra váró állatfajokat.

A könyv első felében megismerkedhetünk a MTM feladataival, szerepével a tudományban és a kultúrában. Kibontakozik előttünk a múzeum egészének tőrténete, majd az egyes tárak, illetve gyűjtemények következnek. Először az Ásvány- és Kőzettár, amelynek fénykora Krenner József tárvezetőségének 50 esztendőt átívelő időszakára esik. A szép ásványképeket lapozgatva bizony kedvünk támad, hogy felkeressük a múzeumot. A következő a Föld- és Őslénytár. E tár fejlődését is nagy mértékben előmozdította a legendás mecénás, Semsey Andor bőkezűsége. A Növénytár nevezetességei közül kiemelkedő Kossuth Lajos herbáriuma és Csapody Vera szinte felbecsülhetetlen értékű, szám szerint 11 500 színes akvarellje. Az Állattár ad otthont a legnagyobb gyűjteménynek, az itt őrzött példányok száma eléri a 8 milliót. Az állattár emelett olyan kiváló kutatókkal büszkélkedhet, mint Herman Ottó vagy Csiki Ernő. Az Embertani Tár gyűjteményei rejtik többek között az ember elődeinek Magyarország területéről származó foszilis leleteit, az újkori múmiák gyűjteményét, no meg az arcrekonstrukciókat, amelyek szinte testközelbe hozzák rég letűnt elődeinket. Utoljára bepillantást nyerhetünk a 330 ezer leltári egységet tartalmazó könyvtárba.

A könyv második részében a régmúlt expedíciók leghíresebbjei elevenednek meg, majd a múzeum jelenleg is folyó tudományos kutatásaiba kapunk betekintést dióhéjban, és felvillannak a múzeum önálló kiadványai. A könyv talán legizgalmasabb fejezete a "Nevezetes munkatársak, híres esetek" címet viseli. Az első igazgatótól, az orvosból lett természettudóstól, Frivaldszky Imrétől egészen Kaszab Zoltánig jutunk el – a két nagy tudós születése között több mint egy évszázad telt el. Megismerhetjük a tudomány híres mecénásait, akik közül a legismertebb Semsey Andor volt. Ezután a "gyöngyszemek" következnek, vagyis múzeumunk legbecsesebb, féltve őrzött tárgyai. Hatalmas méretű füstkvarckristály Svájcból ("Nagyapó"), pazar meteorit Szlovákiából, óriási futrinka a Kaukázusból, nyelesszemű légy Magyarországról, hogy csak néhányat emeljünk ki a gazdag kínálatból. A könyvet a régi kiállítások ismertetése majd a múzeum jövőjének felvázolása zárja. Megtudhatjuk, hogy a Pollack Mihály tervezte Ludoviceum és az Orczy-kert hogyan szolgálja majd az idetelepülő múzeumi tárakat.

Meggyőződésünk, hogy a tavalyi év végén megjelent könyv hiánypótló jellegén túlmenően sokunknak fog gyönyörűségére és épülésére szolgálni.

Szél Győző