Gozmány Lászó, Steinmann Henrik és Szily Ernő (1979): Vocabularium Nominum Animalium Europae Septem Linguis Redactum. Európa Állatvilága – Hétnyelvű Névszótár I, II. kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1171 + 1015 pp. ISBN 963 05 1381 1 (I-II. kötet), ISBN 963 05 1930 5 (I. kötet)

Megjegyzés: A több mint 30 éve megjelent Hétnyelvű szótár a könyvesboltokból már régen elfogyott, de antikváriumokban olykor fölbukkan. Ára 4-6000 Ft körül mozog.

Hihetetlen vállalkozás, sőt bátran mondhatjuk, egyedülálló teljesítmény volt jó 30 éve az összesen majdnem 2200 oldalas, több mint 12.000 állattani nevet, és a százezret jelentősen meghaladó (!) szócikket tartalmazó két vaskos kötet létrehozása, amikor személyi számítógépek nálunk még egyáltalán nem léteztek. Az első szerző, Gozmány László (1921–2006), a hazai és a nemzetközi lepkészet kiemelkedő, legendás alakja egyébként sohasem ült kompjúter mellé, élete végéig ragaszkodott az írógépéhez. Steinmann Henrik (1931–2009), a Természettudományi Múzeum volt munkatársának emlékei szerint a neveket hordozó kartotékok mázsás tömegét a könyvtári könyvek és különlenyomatok szállítására használt kiskocsikon tolták. Ahogy a Bevezetésből kiderül, a rengeteg név összegyűjtése több évtizedes munka eredménye, a felhasznált forrásmunkák száma pedig a tízezret is meghaladja. A szerzők néhány külföldi személy és intézmény mellett Kaszab Zoltánnak (1915–1986), a Természettudományi Múzeum akkori főigazgatójának mondtak köszönetet a könyv megjelentetésében nyújtott segítségéért.

A fekete-fehér fotón Gozmány László Hámori Sándorné (Edit) társaságában látható a Természettudományi Múzeumban 1957-ben, az afrikai bogáranyag nézegetése közben. Tagja volt ugyanis az első Afrika-expedíciónak, mely az 1956-ban bekövetkezett tűzvész utáni gyűjteményi veszteségeket volt hivatott pótolni. A színes kép 2001-ben Berlinben készült, amikor Kun András lepkésszel számos európai múzeum lepkegyűjteményét fölkeresték. Gozmány László 50 éves múzeumi szolgálatáért 2000-ben vette át a kitüntetését az Állattárban.

A Hétnyelvű szótár első kötetében a nevek a latin (tudományos) elnevezések sorrendjében vannak megadva, utána következnek a német, az angol, a francia, a magyar, a spanyol majd az orosz nevek. A szótár felöleli a genuszon felüli taxonok (= rendszertani egységek) elnevezéseit is, ez utóbbiak nagybetűs szedéssel szerepelnek. E kötet önállóan is használható, amennyiben ismerjük a latin nevet, és kíváncsiak vagyunk a magyar vagy a az öt másik nyelven megadott állatnevek valamelyikére. A szótár második kötete a nyelvi mutatókat tartalmazza. Ez a rész német, angol, francia, magyar, spanyol és orosz csoportosításban és bennük betűrendben az első kötet szócikkeiben (a latin tudományos név alatt) megadott valamennyi nevet tartalmazza. Ha a második kötetből kikeresett név latin (vagy a szótárban szereplő más nyelvű) megfelelőjét akarjuk tudni, akkor az első kötetet kell kézbe vennünk. Az első kötet latin állattani neveinek sorszáma megegyezik a második kötet regisztereiben szereplő állatnév utáni számmal, ennek segítségével tehát a második kötet bármelyik neve könnyen visszakereshető az első kötetben.

A Hétnyelvű szótárban található elnevezések „csak” az állattani irodalomban már meglévő neveket tartalmazzák, vagyis a szótár készítésekor a szerzők nem kreáltak újabb neveket. Ma a rovartan művelőinek néha merőben új, addig ismeretlen neveket kell kitalálniuk, hogy egy teljességre törekvő listában az apró és jelentéktelen megjelenésű (ezért többnyire csak tudományos néven emlegetett) fajoknak is legyen magyar elnevezése. A Gozmány-féle hétnyelvű szótár nélkülözhetetlen a latin-magyar nyelvű fajlisták elkészítésekor, hiszen tisztában kell lennünk a már ismert és alkalmazott nevekkel. Felbecsülhetetlen segítséget jelenthet ezenkívül olyan idegennyelvű szakmunkák olvasásakor is, melyekben az állatneveket nem a tudományos nevükön szerepeltetik, vagy amikor meg kell adnunk egy állatfaj német, angol, francia, magyar, spanyol vagy esetleg orosz elnevezését.

Szél Győző