| Papp Károly (1943): A magyar bogárfauna határozója. – Kézikönyv a történelmi Magyarország területén előforduló jellegzetes bogarak meghatározására. Valamennyi középiskolai, mezőgazdasági, szakiskolai, valamint akadémiai, főiskolai és egyetemi használatra. Műnyomólapokon, valamint a szöveg között 3000 bogár és bogártestrész rajzával. Budapest, 1943, Ruszkabányai Könyvkiadó vállalat, 477 pp. |
 Az 1917-ben született Papp Károly koleopterológus (később Charles Steven Papp) neve a fiatalabb nemzedék tagjai előtt úgyszólván ismeretlen. Papp Károly bogarászati ismereteinek alapjait Kanabé Dezsőtől kapta a Debreceni Református Kollégiumban az 1930-as években. Ezen a helyen kezdte meg egyetemi tanulmányait is, ahol az Állattani Tanszéken professzora Hankó Béla és Rugonfalvy-Kiss István voltak. A Szegedi Egyetemen Farkas Béla professzor javaslatára választotta disszertációjának támájául Magyarország bogarainak ismertetését. 1935 és 1944 között csaknem 50 kisebb-nagyobb, zömében bogarászati tárgyú közleménye jelent meg többek között a következő folyóiratokban: A Természet, Búvár, Debreceni Szemle, Természettudományi Közlöny, Vasi Szemle. Érdekes, hogy a burgonybogárról már 1943-ban 38 oldalas illusztrált kiadványt jelentetett meg, a hírhedt kártevő dokumentált hazai megjelenése előtt 4 évvel.Ugyanebben az évben jelent meg A magyar bogárfauna  határozója c. könyve, melyről Dudich Endre, a budapesti Állattani Intézet neves professzora igen hosszú ismertető kritikát írt a Fragmenta Faunistica Hungarica 10 (1) füzetében, 1947-ben. A majd 10 oldalas kritika terjedelmében, hangvételében szokatlan, leginkább a doktori védéseken elhangzó opponensi véleményekre emlékeztet. (Igaz, ha az opponens ennyire gyengének ítéli a munkát, az többnyire nem jut el a védésig.) Nem célunk, hogy a Dudich Endre által írt erősen negatív kritkát részleteiben ismertessük, csupán néhány lényegi megállapítást közlünk. Dudich professzor keveselte a határozóba felvett 2600 bogárfajt, hiszen a Kárpát-medencei fajszámot már akkoriban durván 8000-re tették. Számos fontos család, genusz és faj hiányzik a könyvből, így egy kiszemelt bogár azonosítása gyakran lehetetlen, hiszen nem lehet tudni, hogy szerepel-e a fölvett fajok között. A más munkákból átvett és a szerző által megváltoztatott kulcsok hibái főként a kezdők számára okozhatnak nagy nehézségeket. Dudich professzor vélekedése szerint mindezek alapján Papp Károly könyve nem nyeresége a hazai állattani irodalomnak.Közel 70 év távlatából személve kijelenthető, hogy a könyv a megjelenése idején számos hazai amatőr rovarásznak szolgált kiindulási alapműként a hazai bogárfauna megismerése szempontjából. Magyar nyelvű Állathatározó ugyanis még nem állt rendelkezésre, és a Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae) monografikus sorozat is csak 12 év múlva indult útjára. Abban az időszakban Papp Károly könyve tehát hibáival együtt is hiánypótló volt, hiszen a számos ábra jó támpontot nyújt a kezdő bogarásznak. Ma a rovarászok már nemigen forgatják ezt az inkább történeti szempontból érdekes munkát, hiszen részben elavult, részben pedig nincs hiány a népszerű és tudományos bogarászati könyvekben, melyek nagy számban jelentek meg a közben eltelt időszakban. Utólag csak sajnálni lehet, hogy Papp Károly fiatalos hévvel és lendülettel megalkotott munkáját megszületésekor nem támogatták hozzáértő szakemberek. Ha Dudich Endre kritikáját a munka végleges kiadása előtt kapja kézhez, ez nyilván nagyban emelte volna könyvének színvonalát.  Papp Károly a második világháború idején külföldre menekült. 1988-ban, angol nyelven megjelent önéletrajzi írásában (Kövesd a naplementét. A túlélés drámája. – Follow the sunset. A Dramatic Story of Survival. Entomography Publications, Sacramento, 559 pp.) részletesen ismereti a fordulatokban távolról sem szűkölködő életútját a magyarországi kezdetektől a gazdag tudományos eredményeket felvonultató sacramentoi évekig. Könyvéből többek között képet kapunk a háborús Berlinről és ottani találkozásáról Szentiványi József entomológussal valamint baráti kapcsolatáról Udvardy Miklóssal, a Dinamikus állatföldrajz c. könyv szerzőjével. Papp Károly 1971 óta a sacramentoi Kaliforniai Élelmezési és Mezőgazdasági Minisztérium (California Department of Food and Agriculture), illetve részben a Kaliforniai Egyetem (California Western University) munkatársaként dolgozott, ahol számos bogarászati témájú könyve és közleménye jelent meg. Így például a több mint 1000 illusztrációt tartalmazó munkája Észak-Amerika bogarairól (Introduction to North American Beetles, 1984). Írt ezen kívül monográfiát gyászbogarakról (A Revisional Study of the Tenebrionid Genus Araeoschizus LeConte (Insecta: Coleoptera), 1980) és illusztrált katalógust amerikai ormányosbogarakról (An illustrated Catalog of the Cryptorhynchinae of the New World with Generic Descriptions, References to the Literature and Deposition of Type Material (Coleoptera: Curculionidae), 1980. A gyászbogaras munka egyben doktori dosszertációja is volt. Kiváló rajzkészségét jól tudta kamatoztatni e munkákban. A szerzőről közölt fénykép az ormányosbogár-katalógusból való.Szél Győző és Nagy Barnabás |
Papp Károly (1943): A magyar bogárfauna határozója.
2010.10.08. 13:29 :: szélgyőző
Szólj hozzá!
Címkék: sz:Szél Győző
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://bogaraskonyvek.blog.hu/api/trackback/id/tr122356125
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek